10.30: Bruce-al elmentünk fát venni. Persze hogy a motorjával. Télen.Havazás közepette. Profik vagyunk. A fapiacon rengeteg fa volt még, ami furcsa, mert eddig úgy tudtam, hamar elkelnek a fák, de hát ha nem, hát nem. Végül sikerült egy nem-is-ronda, nem-is-szép példányt kifognunk. Persze mindketten mást akartunk. Persze kidöntöttünk egy fát a helyéről. Persze azért találtunk egy mindkettőnknek megfelelő példányt, amit egy, a járgányhoz kötözött szánkón húztunk haza. A mestereket láthatták az emberek.
12.50: kaja után gyorsan elszaladtunk a megkésett ajándékok beszerzésére. Én annak a híve vagyok, hogy inkább saját ajándékot adok mindenkinek, mintsem milliókba kerülő szarokat, de most vészhelyzet volt. A nagy része a csomagoknak már megvan, viszont pár még hiányzik. Az üzletekben persze óriási volt a nyüzsgés, sőt, sikerült összefutnom pár osztálytárssal is. Amúgy most esett le, hogy eddig nem is említettem, de már mankók nélkül is tudok totyogni a gipszben. Sokkal egyszerűbb. Arra is gondoltam, hogy Skylarnek is szerzek valamit, s meg is tettem. Muhahahhahhaa! Háháháhháhá. Muháháháh. Oké, egy darab, kereken egy darab, egyetlen egy, a világon a legyegyetlenebb darab mamuszt vettem. Csak egy darabot. Nem egy párt, egy darabot. Ezt rendesen megszívta.
14.07-kor már otthon sütögettünk mindenféle kaját. Hálaadásnapi csirkét, krumplit, salátát, muffint, mézeskalácsot, meg ilyeneket. Azt más kérdés, hogy a kaja fele a kaja készítése közben elfogyott...
17.00. Ekkor kezdtük feldíszíteni a fát. Raktunk rá mindenféle ősrégi cuccost, égőt, csillagszórót,londoni gömböket, sima gömböket, azt a szőrös fura izét, amivel körbe kell tekerni a fát, régi, házilag készült díszeket, befújtuk szintén ősi hó izé izével, s voálá! Done!
17.16-tól pedig szétszéledt a család. Ands és fiú haverja elmentek bulizni. Jade Beckkel moziba ment. Anya pedig valami "ááh, ugyan, csak egy férfiről van szó..." dologgal lelépett. Én meg felhívta, Skylart, hogy lenne-e kedve körbenézni a városban. Mivel mindketten újoncok vagyunk itt, ezért már a második helyszínen teljesen eltévedtünk. Eredetileg először a főteret akartunk megnézni, ami sikerült is. A következő úti cél valami kocsma vagy mi a rák lett volna. Sikerült kimennünk Kanadából, egyenesen a USA-ig. Komolyan...nem viccelek. Aztán végül hívtunk egy taxit, és elmentünk a jól bevált Pink Panther nevezetű pubba, ahol rendeltünk mindenféle italt. Díjazta a pultos. A mindenféle italban a sör, és pezsgő is benne volt, amit a báros készségesen kevergetett s szolgált fel nekünk, -mivel mi voltunk az egyedüli vevők. Még csak igazolvány sem kellett! Sőt, kor sem. Ez a tuti-Így nem csoda, hogy 21.59-re már mind a ketten kissé becsiccsentve táncoltunk a sarokban álló zenegép régi számaira.
- Kris! Kössünk egyezséget -vetette fel dülöngélve ötletét Sky. Kíváncsian, szerte álló szemmel fordultam felé.
- Oké!
- Ha legkésőbb új évig nem találunk senkit, itt most pasira meg lányra gondolok, akkor neked kötelességed járnod velem, vagy meg kell enned egy hernyót! -jött oda hozzám, majd kalimpálva felém nyújtotta kezét, hogy egyezzek bele.
- Oké! Kössünk vérszerződést is -ajánlottam fel hirtelen. Túl jó ötlet volt, hiszen mindketten egyszerre akartunk egy kést szerezni a pultostól. Először nem akart adni, viszont mikor elmondtuk neki, mihez kell, már kaptunk.
- Maga lesz a tanú! Írja, írja, gyerünk írja le az egyezséget -Skylar a pultosra, aki elővett egy számlatömböt, kitépett egy lapot, s körmölni kezdte a mellettem álló fiú diktált szövegét -Most, hozzon nekem egy sört, meg egy olyan kicsi üveget, amit elvihetünk -parancsolta a srác. Két perc múlva meg is kaptuk, s miután Sky felbontotta a sört, elkezdtük az akciót.
- Jó, mondd utánam! Én, Kristen Hobbs -kezdtem.
- Én, Kristen Hobbs -kezdte ő is.
- De ne az én nevemet, hanem a sajátodat! Tehát: Én, Kristen Hobbs, egyezséget kötök...
- Én, Skylar Lawson, egyezséget kötök...
- Hogyha nem találok magamnak barátot vagy barátnőt, járni fogok Skylar Lawsonnal! Ha nem, meg kell ennem egy hernyót! -fejeztem be ünnepélyesen.
- Hogyha nem találok magamnak barátot vagy barátnőt, járni fogok Kristen Hobbssal! Ha nem, meg kell ennem egy hernyót!- drámai hatással mormoltunk a szöveget, majd kezünket a pultos elé tartottuk, hogy vágja meg valami kevésbé érzékeny, biztonságos helyen a karunkat. Meg is tette.
- Bah, vér, hányni fogok -szaladtam ki a mosdóba a vér látványa miatt. Aztán vissza is rohantam, mert rájöttem, az üvegbe kéne folynia, nem a ruhámra. Sky már végzett az akcióval, úgyhogy én is megvártam, amíg alábbhagy a vérzés, s leragaszthatom a sebet.
- Tessék, most már hivatalos -adta át nekünk a csávó a két Szent Tárgyat.
- Kössssssz -vettem el a papírt.
Nos, így telt a 24.-e. Hazaérve anyám leszidott. Akkor meg pláne, mikor meglátta a ragtapaszt. De amúgy nem volt különösebb gond. Én meg 11 óra 25-től már békésen aludtam. Éljenek az ünnepek!
December 25., reggel nyolc, ötvenhárom. Titkos kémbevetés. Helyszín: a szobám ágya alatt. Helyzet: elég kényelmetlen...Cél: mindig megfigyeltem, hogy a "Mikulás bácsi" kilenc előtt teszi le a csomagjait. Na, most ezt fogom kinyomozni. Szükséges kellékek: Titkos Kémóra. Óra -egy, kettő, három...pontos. Kamera. Pipa. Fekete felszerelés...bingó! Indulhat a menet! Fedélzeti napló, alias kamera. Felvétel:
REC!!! - Ez itt a...Karácsonyi Titkos Kémbevetés! A vezető Kristen Hobbs! Célunk, hogy elkapjuk a Mikulást...Öhm, szia anya...ja, hogy még éjjel van...jó éjt! Huh, ez meleg volt...majdnem lebuktam...sszóval a célunk az, hogy elkapjuk a Mikit. Let's Go! Miközben osonok a lépcsőn, elmondom, hogy a bugyi kicsit feljebb csusszant a kelleténél. Vhoa, ez már túl fent van...brr. Oké, kamerát letesszük...elrejtőzünk...aha! Anya hordja a csomagokat...tudtam én! Mától...észrevett.
- Kristen Hobbs! Mit csinálsz a dívány mögött?? Nem, nem érdekel, hogy ez kanapé-e vagy sem, azonnal gyere elő! És mi ez a hacuka? Te tegnap ittál? Ó, dehogynem! Azt mondtad, egyezséget kötöttél. Nem hiszek neked...azt mondja, hetyetyehetyetyehe...vérszerződés? Akkor értem a ragtapaszt. Nyomás fel, öltözz át valami rendes ruhába! -titkos kémnapló. Ennyit a kéméletről. Legalább elértem célomat. És akkor most megmutatom Andynek.
- Jézushhahahahahahahahaahahafaszahahhaaa- ez volt a reakciója. Őrült röhögés. Hirtelen csörögni kezdett a telefonja, méghozzá Justin Biebertől a Beauty And a Beat-szólt, akusztikus verzióban. Mikor felvette, egy ismerős hang szólt bele, aki nem más volt, mint James. Az, akivel a kávézóban találkoztam. Micsoda véletlen! Na de hagytam Ands-et, így is eléggé feszélyezve érezhette magát, inkább átvettem egy szürke pulcsit, valami terepszínű baseball sapit, meg egy farmert, s lebaktattam a nappaliba, ahol a család ott ült, s vígan falatozott. Kösz, édesek vagytok, meg sem vártok...mindegy, leültem anya és Jade mellé, aki valami húst vágott széjjel, túl vadorzóan ahhoz, hogy leessen a földre. Szedtem magamnak csak olyan kajából, ami vega, majd enni kezdtem. Hát, rosszabbra számítottam, de annak ellenére, hogy anya nem nagyon főz jól, ez egész ehető lett. A reggeli után mindannyian a "Mikulás által hozott ajándékok" széttépéséhez kezdtünk. Én tök kínosan léptem oda az egyik nekem címzett dobozhoz, s már épp bontani kezdtem volna, mikor Andy akkorát sikoltott, mint A HÁZ. Ennyi.- Andy, mi van? -rohant oda hozzá mindenki. Az egész ház népe arra számított, hogy vérzik, vagy hogy leszakadt a karja, vagy mit tudom én, de ehelyett csak egy levelet meg rengetegnek tűnő pénzt tartott a kezében!
- Ezt nem hiszem el! Apa írt!!! -pattant fel, s örömében ugrálni kezdett.
- Az apád? Hadd nézzem! -nyúlt a papír után anya, Ands viszont elrántotta a kezét, azt üvöltve "EZT CSAK ÉN TUDHATOM!!!!". Aztán megfogta a karomat, s felrángatott a szobájába, persze nehezen, mert ugye még gipszben van a lábam. Mikor felértünk a "védett területre", beavatott a dologba:
- Apa! Azt írja, hogy ezzel az ajándék-pénzzel nyáron vagy tavasszal elmehetünk bármilyen országba, azért, mert ő is utazgat, és szeretné, ha világot látnánk! Ezt mindkettőnknek küldte, szóval ketten is mehetünk. A kérdés a következő -hallgattam figyelmesen -Elmegyünk egy bármilyen országba, vagy elköltjük a pénzt? -fogós kérdés. Nagyon rég utaztam már el, de kellene egy kocsi. Meg mondjuk jogsi is ahhoz, de ez mellékes...
- Hát... -na jó....kocsit akár a bontó szar helyről is lehet szerezni. Nekem nem a legújabb fajta kell...a lényeg, hogy legyen valami - Utazzunk el!
- EEEEEEZ AZ!! Menjünk Franciaországba! Nem is, Kaliforniába! Olaszba! Olaszországba menjünk! Vagy mindháromba!
- Andy, csak egy helyre mehetünk. Azt viszont jól meg kell választanod! -biztattam, majd otthagytam a gondolataival. Helyette bontsunk ajándékot! Ha a húgom is ilyen hiperszuper cuccost kapott, akkor én is ilyet fogok! A nappaliban még nagyban folyt a bontogatás, így én is csomagolni kezdtem. azt a pár nekem címzett dobozt.Az első az apától kapott volt. Boldogan láttam hozzá, abban a tudatban, hogy ez lesz a világon a legjobb ajándék. Hát mekkorát tévedtem! A doboz már alapból is szörnyen egyszerű volt, de az
 |
| EZT a....áh! |
- Mit kaptál, Kris? -ült le mellém anya.Csak csalódottan néztem rá, a koronát a kezemben fogva, miközben azon tanakodtam, összetörhetem-e.
- Anya...baj, ha nem most nyitom ki a többit? -kérdeztem bő öt perc után. Anyám magadóan bólintott, tehát felmásztam a szobámba, miközben bekapcsoltam a gépemet. Most Michael Jacksonra van szükségem, viszont az a száma nekem nincs meg, meg úgy is, mindenkinek tudnia kell, mit akarok. -Michael Jackson, Lea... -pötyögtem be a szám címét. Mikor betöltöte a lehetőségeket, rámentem az elsőre, feltekertem a hangerőt 99-esre, és elindítottam a számot - SO JUST LEAVE ME ALONE!! -ordítottam a lentieknek. Pompás. Boldog karácsonyt mindenkinek! Mikor véget ért a szám, újat akartam indítani, azonban a székre terített tegnapi ruhámból kiesett egy pendrive. Oké, ez így laposan hangzik, meg fura, de tényleg hirtelen minden előjel nélkül kiesett egy Spongyabobos pendrive a gatyám zsebéből. Oké, mondom nézzük meg. Csak nem valami halálos cucc. Rácsatlakoztattam a gépemre, megnyitottam ééééés vártam. Nos, a képen Skylar jelent meg, bohóckodott egy ideig, aztán rappelni és táncolni kezdett. Macklemore Trift Shop-jára, amin komolyan szakadtam. Mármint a röhögéstől.
- I'm gunna pop some tags, only got 20$ in my pockeeeeeet -énekeltem vele. Ez a kölyök tényleg jobb kedvre derített. Mindezek után kijelentette, hogy "All I Want 4 C
hristmas is YOUUUUUU!!", végül közölte, hogy reméli, jó a kedvem, s hogy boldog karácsonyt. Ez profi. Elmehetne komikusnak. Ez a szó...röhögésre késztet. Jó, terv? Semmi. Az ég világon semmi. Harry! Felhívom! Ez az, meg is van a száma...
- Szia Harrds -köszöntem boldogan.
- Új nevem van? -szólt vissza.
- Ahhaaaa! Amúgy boldog karácsonyt!!
- Kössssssz, neked is! Várj, egy pillanat -közölte. Bólintottam egyet, bár ezt nem láthatta. Pár pillanat múlva jelezte a telóm, hogy üzenetem érkezett. Gyanakodva nyitottam meg, s mikor megláttam, óriási röhögésben törtem ki -Hé! Ez egy igazán szép ajándék neked! Erre te meg kiröhögöd! Ch, milyen barát vagy te? Ez sértő! - Harrds nyugi! Én is küldök neked valamit... -próbáltam megbékéltetni, miközben a telefonálás menüből átváltottam kamerába, éééééééés lefotóztam magam. Profi kép lett. Nagy nehezen sikerült átküldenem neki, amit egy "na véééééééégre" felkiáltással értékelt.
- Vörös! Vörike vaaaaagy! Muhaha!! Várjunk...te jobban nézel ki, mint én! Ez nem fair! Amúgy ráérsz most?- Aha. De hol vagytok most? -kérdeztem vissza.
- Horvátország...lazulunk. Van a gépednek kamerája?
- Lazultok...de hisz tél van! Amúgy van, csak még sose használtam.
- Ja. Befagyott a tenger. De ki mondta, hogy a tengerben fürdünk? Tudod, uszodák...amúgy van valamilyen csetelős programod? Pl Skype?
- Amúgy okos, és amúgy van. Kapcsoljam?
- Kérlek. Mi a neved?
- Kris Hobbs -adtam választ neki, mialatt átváltottam Skypera.
- Hobbs? Nem Payne?
- Nem, anyám lánykori neve a Hobbs, és elvált, szóval mi is Hobbs-ok lettünk -vázoltam fel neki a helyzetet. Közben videóhívásom érkezett egy bizonyos "Harry a Menő Kecské"-től. Röhögve elfogadtam kérelmét, de mivel sosem webcamoztam, ezért váratlanul ért Harry vigyorgó feje. Szóval -ahogy Jade mondaná- hátrabaszódtam a székről. A telefont közben kinyomtam.
- Ez kész -röhögött Harry a kamera másik feléről, viszont két másodperc után ő is hátraesett. Na ekkor jött el az a pont, hogy nem az eséstől, hanem a megakadályozhatatlan nevetéstől fetrengtem a földön. Jelen pillanatban senki nem tudott volna lenyugtatni, azért megakadályozhatatlan.
- Nem bírom...segítség -már a sminkemet is lekönnyeztem, annyit kacarásztam.
- Szia Kris -köszönt egy ismerős hang, mire azon nyomban felültem a földről, s a kamerába meredtem.
- Csá Niall -intettem neki zavartan, aztán eszembe jutott, hogy furcsán nézek ki a könnyezés miatt, ezért előkerestem egy zsepit, és letöröltem a szempillaspirált.
- Bocs, de megyek is, randim van! Aubrey, vigyázz, jövök -ennyit a szakításról. Meg a veszekedésről.
- Csá Niall -megvártam amíg elmegy, s csak ezután folytattam -Az esküvőjükre azért majd meghívnak?
- Ugyan, ne is törődj vele! Mi újság veled?
- Hát... -mondjam el, vagy sem? Nem, nem mondom el...na jó, mégis elmondom - Vérszerződést kötöttem...
- Kivel? -érdeklődött kíváncsian.
- Egy fiúval... -reakció. Három, kettő, egy:
- HINNYE!!! Ugye írtatok sima egyezséget is? Hadd halljam! Krisssss, légyszííííííí! -könyörgött. Nem volt más választásom, mint felolvasni neki, ezét megtettem -Úúú! Ez olyan hepi -ugrált lányosan, mikor befejeztem -És? Akarsz járni vele?
- Harry drága, ugye tudod, hogy ezt nem veled akarom leginkább megosztani? Viszont...ja. Egy kicsit biztos.
- Na, akkor a terv a következő! Szerzel egy pasit, és nem jársz vele! -jelentette ki, mire én értelmetlenül rávágtam egy "miért is? választ -Mert baráttal nem járunk, cicuka, azért.
- Miféle cicuka? Jézus...és képzeld, nem a barátom. De tudod mit, nem is kell a segítséged! Megoldom egyedül is -vágtam a fejéhez, majd lecsaptam a laptop tetejét, ezzel befejezve a dumálást. Hogy az a....minek neki beleszólnia? Azzal járok, akivel akarok! És Sky nem a haverom! Egyszer véletlenül már meg is csókolt! A haverok nem smárolnak. Ch, akkor is megoldom! Van még időm. Addig meg tervet szövök. De még milyen tervet!
Hej, it's újév, it's újév!!! A sztori befejezése előtt még megosztanék veletek egy-két dolgot. Egy, szemüveges vagyok...blahh.Utálom a szemüvegem. Egyszerűen hülyén nézek ki benne. Pff...nyeeeeee. Ráadásul egész nap hordanom kell. I Hate Glasses. Azonban egy jó hírem is van. Levették a gipszem! És tudok sátikálni!
Reggel, mikor felkeltem, egyből az ugrott be: a mackónak szar színű a szőre. Ilyen laza dolgok. Miután átöltöztem valami otthoni ruhába, ettem, elkészültem, stb, megpróbáltam meggyőzni anyát, hogy engedjen el bulizni. Hiába győzködtem két órán keresztül, különféle indokokkal /de már van ruhám! Valaki vigyázni fog rám! Nincs messze/, nem akart elengedni. Viszont Jade meghallotta, hogy bulizni mennék, s közölte, hogy Andre és Beck "Burty"-t szervez, ami az ő nyelvükön a buli és a party összevonva. És mivel kedves barátnőm is bulizni akart, meg én is, ezért ketten győzködtük anyát, hogy engedjen el minket. Talán végül odaégett az ebéd, de legalább ELMEHETÜÜÜÜÜÜNK! Azzal a feltétellel, hogy egyre itthon vagyunk. Mesés.
Miután elfogyasztottuk a fenséges, odakozmált, átlagos kaját, felmentünk az emeletre Jade-el, hogy összekészüljünk. Az én szobámra esett a választás, mert az valamivel tágasabb két személynek. Már éppen öltöztünk volna, mikor a bekapcsolt állapotban lévő gépem videóhívást jelzett. Cat volt az, s mint később kiderült, ő is jön a buliba. Tehát vele dumáltunk, miközben készültünk. Tudjátok, milyen az az érzés, amikor egy burtyra készülsz, és nem tudsz dönteni két ruha között...na már most, én tökéletesen így voltam vele.
Mondjuk, egy év után rájöttem, hogy a másik variáció nem egy házibuliba illik, úgyhogy örömmel vettem fel a rucit. Menő. A hajammal nagyon semmit nem csináltam, hagytam olyannak, amilyen egész nap volt. A sminkemmel viszont annál többet szarakodtam, mivel olyat szerettem volna készíteni, amire mindenki felfigyel. Hiába próbálkoztam, hiába adtam bele minden sminkelési képességemet, semmi nem volt jó. Vagy ribancos lett, vagy fiús, vagy általános. Tényleg minden sminklemosóm elhasználódott, mire sikerült valami feltűnőt összeütnöm. Mivel gondolom szörnyen kíváncsiak vagytok rá, ezért megmutatom. De psssssszt! Senki nem tudhatja meg...csak ma, csak most.Éljen. Még nagy nehezen rászántam magam, hogy felvegyem azt a hülye kis tiarát -de hülye név!- aztán olyan 7 körül elindultunk, hogy többet bulizhassunk. Ez aztán a lázadás! Út közben -kivételes alkalom volt, de muszáj volt taxit hívnunk a fagyás elkerülésének érdekében- nem is nagyon beszélgettünk, mindketten gondolatainkba voltunk merülve. Amúgy jó hogy most jut eszembe, de még induláskor felhívtam Sky-t, hogy megváltozott a buli helyszíne, oda jöjjön, ahova mondtam. Imádom, hogy mindent akkor közlök, amikor mást kellene...a helyszínre érve hálásan fizettünk közösen a taxisnak, aki egy pillanat alatt elhúzott. Nyugodjon békében...Óvatosan körbekémleltem, hátha meglátom az ál-pasimat, aki tényleg ott volt. Hihetetlen, hogy pont őt kértem meg, de muszáj volt.
- Szia Rob -intettem Robbie-nak, mikor megálltam előtte. Ja, várjunk. Fázom. Ez jogos, Kris, mivel mínusz ezer fok van, te meg kint állsz, egy szál szoknyában.
- Hali, mehetünk? -kérdezte, mire bólintottam egyet, majd egymásba karolva bementünk. Ez olyan cink...ó, megvan Skylar! Mellette pedig egy ribanc. Tényleg egy ribanc. Miniszoknya, kivágott felső, szőke haj. Ennél még Rob is jobb! Igen, most jöhetnek azok a question-ök, amik arról faggatnak, hogy ha bejön Sky, akkor miért nem egyedül jöttem. Nos, azért drága csibéim, mert van becsületem. Neki is van. Így valszeg' nem járunk. De hadd dumáljak egy kicsit a buliról. Rengetegen voltak,egy csomó ismeretlen ember -szerintem a suliból- , akik táncoltak az üvöltő zenére (Pitbull-Back in time), vagy ittak mindenféle italt (sört, pezsit, koktélokat, pucsot, stb). Én is igyekeztem elvegyülni a tömegben, ami nem volt olyan könnyű, mivel félpercenkét belenyilalt a lábamba. Ezt nevezzük partyhard-nak. Na jó, bevallom, tök király buli volt, mert voltak mindenféle fények, stroboszkóp, tánctér, sőt, még DJ-zők is voltak. Skylar elhesegette őket, mikor észrevette a pultot a különféle szerkezetekkel. Aztán, amikor meghallottam a Thrift Shop-ot Macklemoretól, én is ugrabugrálni kezdtem. És innentől indult be a buli. Mondjuk úgy, éjfélre már lenyomtunk pár felest, táncoltunk folyamatosan, megállás nélkül legalább 30 percet, de a legfontosabb az, hogy Rob lelépett valami csajjal, Skylar "csaja" meg Andre-val ment "körbevezetem a házban" hadjáratra. Szerintem inkább csak a hálószobát mutatta meg neki, de mindegy.
- Szia Sky! Sört? -lépkedtem oda hozzá, kezemben két üveggel. Alapból nem kedvelem a sört, túl...fura az íze, de most kivételt tettem.
- Mi?
- SÖRT?
- Ja, jöhet, kösz -fogadta el a kedvező ajánlatomat, majd elvette a palackot, s jól meghúzta. Mármint. Ivott belőle, nem...hagyjuk félbe a mondatot - Nem jössz táncolni a parkett ördögével?
- Ha előtte feltehetek egy kérdést!
- Tegyél -kortyolt újra egyet az üvegből.
- Te lennél a parkett ördöge? -kérdeztem, mire hangosan felröhögött, majd berakott valami lassú számot, lejjebb tekerte a hangerőt, bemondta, hogy "nagyon lassúúú szám következik, mindenki densz", feltekerte a hangerőt, felállt, lerakta az üveget, elbúcsúzott tőle, megfogta a kezem, lerángatott a táncoló tömegbe, és kb ennyi.
- Mennyi is az idő? Jé, nézd -tolta képembe a telefonját, ami 23. 49-et mutatott. Hőőőőő....Van 11 percem arra, hogy járjak valakivel? Mission Impossible -Alig 10 perc...addig nem mutatsz be a haverjaidnak?
- Nem! Miért mutatnálak be?
- Mert pár perc múlva kötelező lesz járnod velem, és szerintem mindenki kíváncsi lesz az új boyfriend-edre -hogy ez mekkora...pöcsfej. Ááááá...kellett nekem egyezséget kötni. Már csak 7 perc...és éjfél! És új év! És járnom kell Skylarrel! Kösz nem, inkább megszököm. De amúgy hogy, ha éppen táncolunk?
- Skylar! Nézd, elfoglalták a DJ-s pultot! -mutattam hirtelen "riadtan" a pult felé, ahol a particuccok pihentek. Bár, nem pihentek, mert működtek, de mindegy. A srác ijedten fordult oda, -tényleg elfoglalták-, amit én kihasználtam, s szökni próbáltam, viszont ez a kölyöknek is leesett, mert rohadt gyorsan elkapta a karom, és felhúzott a DJ-pulthoz, ahonnan elzavarta az ólálkodókat, majd berakta a Gentleman-t PSY-tól, amire mindenki egyszerre kezdett denszelni. A lényeg, hogy tudok angolul. Ja várjunk, ez az anyanyelvem. Opsssszi...mennyi lehet az idő? Szerintem eltelt legalább 3 perc a Gentleman-nal, akkor még négy percünk van.
- Kris! Melyiket rakjam be? Mindjárt vége a számnak, és nem tudok dönteni -bökött oldalba a DJ-Sky, mire közelebb hajoltam a képernyőhöz, amin két szám címe volt, az egyik Cher Lloyd-tól a Swagger Jagger, a másik pedig a Girl On The Dance Floor a Far East Movementtől. Nehéz döntés. Cher száma is jó, de a Stereotypes-é sem szar...oké. Hozzunk döntést fél perc alatt. Az Apa Ég!-ben is erre buliztak. De A swagger j. meg jobban hangzik. Ajj!
- Legyen a Girls stb, a bulit meg zárd Cherrel -javasoltam. Elfogadta! Világhírű dídzsés leszek!! Hinnye, már csak egy perc...na jó, inkább iszom valamit, hátha elfelejtem...bah. Lássuk a kínálatot. Vodkinariiiiii! Drink Me -suttogta nekem, szomorúan, így hát megittam. Takarodjatok röcsögébe! Vagy cseregébe...ja, rájöttem. Mucsaröcsögébe. Röcsöge, ez a szó vicces. Hahaha.
- Na, csövi, annyit akarok közölni, hogy van fél percetek...bocs, húsz másodpercetek arra, hogy felkészüljetek 2014-re!!!!!! Let's do it! -kiáltotta a mikrofonba, minek hatására mindenki egy emberként fordult a mellette állóhoz azzal a címszóval:
- SMÁROLJ VELEM ÉJFÉLKOR!! -itt a lehetőség! Szökés. Szaladjunk! Hopp, egy kecske, bocsi, veszel egy új felsőt. Baaaaaaazdmeg! Félre állni luxus? Sebaj! Még két méter! Másfél! Egy, kint vagyok! És Skylar is! Jajj ne! Nincs mit tennem, elvesztem. A küzdelemnek vége és tíz, kilenc, nyolc, hét, hat. Mindjárt öt, églar maga felé fordít, négy, églar méreget, három, églar közelebb von magához, kettő, bentről felcsendül Austin Mahone Say Somethingja, egy, mindenki ordít, églar a lehető legközelebb húz magához, nulla, mindenhol tűzijátékokat lőnek fel, mindenki kiabál, az eget milliónyi kis szikra lepi el, Austin (Carter) énekel, végül pedig Skylar pontosan éjfélkor megcsókol. Teljesen direkt, teljesen úgy, hogy még élvezem is...ez még az én
- Boldog újévet -motyogta úgy maga elé, mikor hajlandó volt elengedni. Mint a tejbetök, úgy vigyorogtam, majd, magam sem tudom miért, újra KISSED HIM! Milyen cukika vagyoki! Puszipuszi, nyenyenye. Most mondjam nektek azt, hogy b***tt jól csókol? Vagy hogy legalább 00.7-kor hagytuk abba a smárolást? Aztán észbe kaptam, hogy fel kellene hívnom anyut, Andy-t, apát, meg kéne ölelnem az osztályom, stb, szóval egy "csövicsövicsáószia" köszönéssel távoztam a sokkot kapott Skylar mellől, majd minden egyes családtagomnak küldtem egy Happy NY-smst, azután megkerestem az osztályom hozzám közelebb álló tagjait, és sorban megöleltem őket.
- Boldog újévet Jade -mondtam barátnőmnek, miközben játékosan belebokszoltam a vállába.
- Új év, új bosszú! Mit gondolsz, Beck fél a siklóktól? -karolta át a vállamat. Öhm...megint összevesztek.
- Minden bizonnyal -nevettem fel. Oké, bevallom, érdekes baráti köröm van. Nemrég játszottam -itt a nyelv, hol a nyelvet /if you know, what i mean/ egy majdnem emós csávóval, a legjobb barátnőm plüss helyett ollóval alszik, nagyjából ennyi. Hát, sok sikert (CSÁRLI) az NEW YEAR-hoz! Kircsi. Na jó, inkább hazamegyek. Sziasztok! További jó újévi bulizást!
Na csá, elértünk az új évhez a blogban: csak hogy tudjátok, 2014-et írunk. :DD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése